kenyer

Augusztus 20-a a kenyér ünnepe. Ebből az alkalomból beszéljünk egy kicsit erről az igen fontos táplálékunkról. Magyarországon még mindig nem kap olyan megbecsülést a kenyér, mint azt megérdemelné. De tekintsünk vissza egy kicsit a történetére.

A Kárpát-medence kenyere

Hazánkban az előttünk itt élt népek is és a bevándorolt magyarok is jól ismerték a gabonatermesztést, s az abból készített kenyeret. A magyarság – a hiedelmekkel ellentétben – fejlett mezőgazdasági kultúrával bírt, állattenyésztésben és szőlészetben is a legfejlettebb népek közé tartozott.

A Kárpátmedence éghajlata és termékeny földje olyan gabonát képes teremni, amiből a kenyér messze földön fogalommá vált. Az itt termett gabona, búza sikértartalma igen magas, tápértéke kiváló. A kenyérliszt az összes feldolgozóipari igényt kielégíti, s mivel ma is a legfontosabb táplálékunk a kenyér, nemzetünk a szerencsések közé tartozik.

Korábban az asszonyok foglalkoztak jobbára a kenyér készítésével, pékségek a kis létszámú városokban voltak. Már aprócska leánygyermekek is segédkeztek a munkálatoknál, s az eladó sorba érett lányok közül a jó kenyeret sütni tudók kapósabbak voltak. A család létszámától függően sütöttek heti egy-két alkalommal annyit, amennyi az igényeket kielégítette. Elterjedt volt a sütőasszonyok mestersége, nem egy vidéken jó erejű, tiszta roma asszonyok űzték azt, messze földön híres receptúrával. A tészta erjesztésére használt kovászt a családok vagy a sütőasszonyok nagy becsben tartották, egymás közt cserélgették, vagy éppen féltékenyen őrizték. Úgy tartották, a jó liszt mellett a jó kovász az, ami a kenyér voltát meghatározza, a többi – só, tej, víz, adalékok – közel állandó állagúak. A sütéshez használatos kemence felfűtési hőjét, a sütési időt csak a legtapasztaltabbak tudták jól megállapítani.

Életünkben a kenyér olyan fontos, hogy számos szóösszetételben megjelenik, pl. kenyérkereset, kenyeres pajtás, kenyéradó (gazda), kenyértörés, kenyérpusztító, kenyérgond, kenyérleső – és még hosszasan lehetne sorolni a különféle jelentéstartalmakat.

A rövid történet után nézzük meg, hogy milyen pékárut lehet kapni az üzletekben. A kínálatból többféle helyen vásárolhatunk: nagyáruházakban, kis boltokban, pékségekben. A választékot legtöbbször a kereslet határozza meg. Vásárlás előtt érdemes végig gondolni, hogy milyen terméket válasszunk? Azt, amelyik gyorsan készül és rengeteget gyártanak belőle, vagy azt, amelyiket gondos kezek szívvel, lélekkel készítenek. Ezt mindenki maga dönti el.

De hasonlítsuk össze, hogy pontosan mi is a különbség a két technika között.

  Gyárban készült kenyér Kézzel készült kenyér
Kovászolás 1-2 óra 8-9 óra
Gyors dagasztás 2-3 perc 10 perc
Pihentetés ez a fázis kimarad, nincs ilyen 2 óra
Táblázás gépi kézzel történik
Kelesztés 40 perc 40 perc
Sütés 230-240 °C 230-240 °C
Késztermék összehasonlítása    
Bélzet rugalmas, lyukacsos rugalmas, lyukacsos
Külalak egyenletes változó forma
Illat alig, vagy nem érezhető (inkább savanykás) aromás, kellemes illat (a hosszú érésű tésztának köszönhetően
van ideje összeérni az anyagoknak)
Eltarthatóság 24 óra 72 óra

A fenti táblázatban látható a különbség a két gyártás között, azonban még említést érdemel, hogy a kisebb gyártóknál készült kenyér esetében maga az ember is beleteszi a saját energiáját. Ellentétben a géppel készülőnél, ahol személytelen a találkozás a tésztával. Döntse el mindenki maga, hogy milyet szeretne. Jó étvágyat!

Gécs Zoltánné

Következő lapzárta időpontja:

2022.
szeptember 20.

 

termofold

gecs

hpdesign

egyszazalek

 

 

 

 

  hazi            human