Tisztelt Olvasó! Az alábbi cikkben Lovasberény történetéről olvashatnak melyet Erdős Ferenc gyűjtött össze és a Fejér Megyei Történeti Évkönyv 23 számában jelent meg 1995-ben. A könyvből egy-egy érdekesebb részt közlünk folytatásokban.

A terület népességeltartó erejének fokozása szempontjából nem bizonyult érdektelennek a tekintélyesebb lakók véleménye: a szántók nagyobbíthatók lennének, ha visszaszerezhető lenne a falu ősi határának teljes területe. Ugyanis a korrupt török földesurak idejében - az előző fejezetben már utaltunk rá - a határ kisebb-nagyobb részét a verebi, a pákozdi és a fornai területekhez csatolták.

Nem érdektelen számba vennünk azokat a praediumokat (pusztákat), amelyek a XVII. században Lovasberényhez tartoztak. Egy régi kőtemplom romjait őrizte meg Técspuszta. Ugyancsak középkori település volt Nadap, 1694-ben jelentős erdő-, rét- és legelőterülettel. Egykor Lovasberényhez tartozott a lakatlan Ráckeresztúr, a Székesfehérvár és Pákozd között fekvő Kisfalud- és Börgöndpuszta, valamint az Adony és Ercsi között lévő Őrsziget. Az utóbbi négy pusztáról (Ráckeresztúr, Kisfalud, Börgönd és Őrsziget) elmondották a lovasberényieknek, hogy az összeírás idején Miskey István győri alkapitány birtokolta a területeket. Közülük igen értékes a jelentős rét-, legelő- és szántóföldek miatt a kisfaludi és a börgöndi határ.

Lovasberény bírája 1696-ban Szili Gergely.

Lakosok: Andocsi György, Bán Pál, Bárdos Péter, Bodó Miklós, Csanya Mihály, Csóka Gergely, Csóka Péter, Csontos József, Ferenczi Mihály, Gál Mihály, Hencz Márton, Hörpendi József, Juhász István, Kajtor József, Kántor István, Karikó István, Karikó József, Karikó Mihály, Kász Mihály, Kéri József, Kéri Mihály, Kiss Gergely, Kiss József, Kónya István, Kovács Gergely, Kovács György, Kovács József, Kozma Gergely, Kozma István, Kozma Péter, Körmendi György, Kupi Péter, Lajtos Gergely, Lukácsi Gergely, Móricz József, Nagy Gergely, Nagy István, Nagy Mihály, Németh Gergely, Németh György, Németh Mihály, Onai György, Orosz György, Orosz István, Orosz József, Orosz Mihály, Polgár Mihály, Somogyi István, Szálai József, Széles József, Szikra József, Tóth György, Tóth István, Vajtai Péter, Varga István.

Az 1696. évi összeírás szerint 13 egész-, 30 fél- és 16 ne-gyedtelek volt a községben. Csupán 2 zsellért (házas zsellér) rögzítettek az adatok.

Összeállította Szűcs Józsefné

Alul korabeli fotó Lovasberényről