2022. február

Tisztelt Olvasó! Az alábbi cikkben Lovasberény történetéről olvashatnak melyet Erdős Ferenc gyűjtött össze és a Fejér Megyei Történeti Évkönyv 23 számában jelent meg 1995-ben. A könyvből egy-egy érdekesebb részt közlünk folytatásokban.

Cziráky Antal és a mezőváros

Zavartalannak bizonyult a hitközség tevékenysége, amelynek élén az elnök (a hitközségi bíró), a pénztárnok, a templomi és jótékonysági elöljárók, valamint a tanácstagok álltak. Állandósult a hitközség pecséthasználata: a pecsétlenyomaton a zsinagóga frigyszekrényének kicsinyített rajza volt látható. Annak héber, majd német nyelvű körirata: SIEGEL DER LOVASBERÉNYER JUDEN GEMEINDE. A XVIII. század első felében megalakult szociális egyesületek tömörítették a hitközség felnőtt tagjait. A Chevra Kadisa - az izraeliták egyik legősibb intézménye - fő feladatának az elhunytak hagyományos, szokás szerinti eltemetését tekintette. Ennek megfelelően a temető felügyelete a szent egylet ellenőrzése alá tartozott. Tagjai felvétele, akik a betegeket és a szegényeket is felkeresték, ünnepélyes formában zajlott le. Ugyancsak XVIII. századi alapítású volt a Chevrasz bikur chólim, a beteglátogató egyesület. Azzal a feladattal jött létre, hogy látogassa a betegeket, amit különleges jótéteménynek tartott a zsidó felfogás. De feladatának tekintette a betegek gyógyítását és a kenyérkereső nélkül maradt családok támogatását is. 1842-ben mindkét egyesületnek 258 fizető tagja volt.

Baumgarten Izrael községi bíró kezdeményezésére 1825-ben felújították a zsinagógát. A templomot előcsarnokkal bővítették, mert a mór stílusban, feltehetően az 1790-es években épült zsinagóga a híveket már nem fogadhatta be. Ugyanekkor a nyugati oldalon levő női karzat egy újabb oldalkarzattal bővült. A zsinagóga felújítását, bővítését Cziráky Antal is támogatta: nagymennyiségű téglát adományozott és 1030 forint kölcsönt adott a zsidó hitközségnek. A földesúr nagylelkűségét azzal köszönte meg a felekezet, hogy az ünnepi és a szombati istentiszteleten az uralkodóért elmondott ima után a grófi családért fohászkodtak, s a Cziráky család valamint Cziráky Antal felesége címerét a zsinagóga két szemközti falán helyezték el.

1845-ben új iskolaépületet emeltek, az iskolai szabályzatot Wiener Simon rabbi május 8-án hitelesítette. Az iskola tanítója az 1822-ben a Trencsén megyei Bán községben született Deutsch Henrik lett. A zsidó tanítók mesterének tartott Deutsch 1852-ig működött Lovasberényben, 1858-ig a kecskeméti zsidó hitközséget szolgálta. 1868-ban lett az Országos Izraelita Tanítóképző és Gyakorló Iskola igazgatója. Az 1877-ben megnyitott rabbiképző tanára Budapesten hunyt el 1889-ben.

Változások bontakoztak ki az úrbéres lakosság életkörülményeiben. Cziráky Antal birtokigazgatása idején 2500-2600 főre tehető az a népesség, amelynek jogviszonyát az 1768. évi urbárium szabályozta. A csupán földművelésből élő lakosság mellett 260-280 főnyi lehetett az iparból élők száma, s közel 100-150 főre tehető a jobbágy telken ülő nemeseké, az értelmiségieké (papok, tanítók) és uradalmi alkalmazottaké. 1830-ban a mezőváros összlakossága: 4263, római katolikus 1409, evangélikus 4, református 1610, zsidó 1240.

Az 1828. évi összeírás adatai alapján a kézművesek száma 56. Cipész 3, aranyműves 1, szűcs 1, nyerges 1, csizmadia 8, kötélgyártó 1, bádogos 1, kerékgyártó 6, szabó 11, takács 15, kovács 6, asztalos 2.

Az úrbéresek használatában levő föld mennyisége a szántók esetében 2688 pozsonyi mérő, 1152 kaszás rét és 234 pozsonyi mérő szőlő. 1825-ben a szőlőket súlyos kár érte, június 12-én jégverés pusztított a szőlőhegyen. A károsultak állami adóját (81 forint), és házi (megyei) adóját (87 Ft) a megyei közgyűlés el-engedte. 

Összeállította Szűcs Józsefné

Következő lapzárta időpontja:

2022.
november 22.

 

termofold

gecs

hpdesign

egyszazalek

 

 

 

 

  hazi            human