Tisztelt Olvasó! Az alábbi cikkben Lovasberény történetéről olvashatnak melyet Erdős Ferenc gyűjtött össze és a Fejér Megyei Történeti Évkönyv 23 számában jelent meg 1995-ben. A könyvből egy-egy érdekesebb részt közlünk folytatásokban.

A mezőváros évtizedei a kiegyezésig

Fényes Elek az 1851-ben megjelent Magyarország geographiai szótára című művében a település általános leírását a következők-ben összegezte: Lovas-Berény magyar mezőváros, Székes-Fejér vármegyében, Fejérvárhoz északra 2 mérföldnyire kies vidéken, 1409 katholikus, 1610 református, 1 evangélikus és 1210 zsidó lakja. Katholikus és református anyaszentegyházak. Sinagóga. Az uraság kastélya csinos ízlésű: angolkertjének szépségét pedig a bele eső szőlőhegy különösen emeli, s e tekintetben kevés mérkőzhetik vele. Vannak itt továbbá több boltok, egy nagy vendégfogadó, válogatott schweizi tehenészet a közel levő erdőben, több ezerre menő nemesített birkanyáj. Határában van ugyan homokos föld is, de áltáljában termékeny fekete agyag ez. Bora jó. Erdeje szép. Falu ura (mezőváros) gr. Cziráky Antal.

A mezőváros területe az 1850-es évek közepén 10 375 kat. hold és 272 négyszögöl. A művelt terület kétharmada a föld minőségét illetően másodosztályú, egyharmada pedig harmadosztályú. A szántók 4742 kat. holdat és 1350 négyszögölet, a rétek és kertek 618 kat. holdat és 1085 négyszögölet, a legelők 2134 kat. holdat és 238 négyszögölet, az erdők 2047 kat. holdat és 183 négy-szögölet, a szőlők 130 kat. holdat és 580 négyszögölet tettek ki.

Fényes Elek a lakosság létszámát illetően az 1830-as évek adatait használta, ugyanis az 1850-es években nem 4263 a lakosság létszáma, hanem a zsidók elvándorlása miatt a népesség folyamatosan csökkent. 1856-ban 3872 fő lakott a mezővárosban. A lakóházak száma 570, egy lakóépületre közel 7 lakos jutott. Megélhetésüket a mezőgazdaság, a kereskedés és az ipar biztosította. A napszámbérek a férfiak esetében elérték a 30 krajcárt, nőknél a 24 krajcárt, gyermekeknél a 12 krajcárt. Az állatállomány: 550 ló, 140 ökör, 346 tehén, 4300 juh, 231 sertés. A kereskedők létszáma: 21. Az iparosok megoszlását az alábbi összegzés tartalmazza:

Bodnár: 1 mester, 1 tanonc, 1 bodnár pedig kontár volt.
Csizmadia: 21 mester, 4 segéd, 2 tanonc. A segédek heti bére 1 forint és 24 krajcár.
Mészáros: 2 mester, 2 kontár.
Tímár: 4 mester, 6 segéd, 3 tanonc. A segédek heti bére 3 forint 30
krajcár.
Szűcs: 1 mester.
Kőműves: 2 kontár.
Szíj j ártó: 1 mester.
Nyereggyártó: 1 mester.
Lakatos: 4 mester, 2 tanonc.
Kovács: 9 mester, 6 segéd, 1 tanonc. A segédek heti bére 2 forint.
Szabó: 12 mester, 2 segéd, 7 tanonc. A segédek heti bére 1 forint 24 krajcár.
Cipész: 4 mester, 3 segéd, 8 tanonc. A segédek heti bére 1 forint 36
krajcár.
Szappanfőző: 1 mester.
Kötélgyártó: 4 mester, 1 segéd, 1 tanonc. A segédek heti bére 1 forint 36 krajcár.
Bádogos: 1 mester, 1 tanonc.
Asztalos: 5 mester, 6 tanonc.
Kerékgyártó: 7 mester, 2 segéd, 1 tanonc. A segédek heti bére 2 forint.
Takács: 21 mester, 2 segéd, 1 tanonc. A segédek heti bére 2 forint. Ács: 3 kontár.

Összeállította Szűcs Józsefné