2021. június

vidakovics

Fotó: Vidákovics Mária

 

Sokan gondolják úgy, hogy „az én házam az én váram” mondás alapján saját dolgán korlátlan rendelkezése van, és nem kell tekintettel lenni a szomszéd érdekeire. Ez így nem teljesen helytálló. Valóban sok jogosítványa van a tulajdonosnak, azonban ez nem korlátlan. Az ingatlan használatának általános korlátjaként szabályozza a jog az úgynevezett szükségtelen zavarás tilalmát.

Polgári törvénykönyv 5:23. §: A tulajdonos a dolog használata során köteles tartózkodni minden olyan magatartástól, amellyel másokat, különösen a szomszédokat szükségtelenül zavarná, vagy amellyel jogaik gyakorlását veszélyeztetné.
Ez azt jelenti, hogy nem minden zavarás jogellenes, csupán a szükségesnél nagyobb mértékű. Kérdés az, hogy hol húzódik a határvonal. A bírói ítélkezési gyakorlat alapján szükségtelen mértékű zavarásról akkor beszélünk, ha az a szokásos mértéket meghaladja, ha a zavaró tevékenységet kifejtő a szomszéd érdekeit teljes mértékben figyelmen kívül hagyja.

Lovasberényben a problémát okozó esetek általában építkezéssel, a zajokkal, a kellemetlen szagokkal, áthajló gallyakkal és ágakkal, valamint az állatok tartásával kapcsolatosak. Sokszor merült fel a lakosok részéről, hogy a hétvégi pihenőnapokon történő fűnyírás megengedhető-e. Véleményem szerint a hétvégi fűnyírás akkor lehet szükségtelenül zavaró, ha az a hajnali órákban történik.

Kamera felszerelése esetén, ha valaki kamerát szereltet fel a háza külsejére és azzal a szomszéd házára, kertjére rálát, az sérti a szomszéd személyiségi jogát és szükségtelenül zavarja az ingatlan birtoklásához, használatához való jogát is.

Állattartással kapcsolatos esetekben - idetartozik az állatok által okozott zaj, és szaghatás – a bírói gyakorlat, hogy ahol az állattartás nem tilos, akkor az ezzel okozott bizonyos fokú zavarást el kell viselni.

Az áthajló ágak és átnyúló gyökerek levágására az ingatlan tulajdonosa akkor jogosult, ha azok az ingatlan rendes használatát akadályozzák, és azokat a szomszéd még a felhívás ellenére sem távolítja el.

Sokszor történt megkeresés, hogy a jegyző birtokvédelem keretében döntsön telekhatár vitáról. Annak eldöntése, hogy a telekhatár hol húzódik, nem a jegyző hatáskörébe, hanem a bíróságra tartozik, mivel tulajdonjogi vitáról van szó.

Elhanyagolt, gazos, parlagfüves kertek esetében a helyi rendelet (13/2015. (VIII. 28.) a köztisztaság és településtisztaság fenntartásáról, az egyes ingatlanok tisztán tartásának, valamint az égetés rendjéről) szerint kell eljárni. A jegyzőhöz kell fordulni, aki felszólítja először a tulajdonost a kert karbantartására, a határidő eredménytelen lejártát követően bírságot szab ki.

Véleményem szerint a szomszédjogi viták egy része emberi gyarlóságból fakadó irigységen, rosszindulaton, más részük a szomszéddal kapcsolatos vélt, vagy valós sérelmen alapul, amelyek jóindulattal békésen megoldhatók lennének.

Ha valaki úgy érzi, hogy a szomszéd túllépte a tűréshatárt, és békés megegyezésre sincs esély, úgy első lehetőségként a jegyzőnél egy éven belüli birtoksérelem esetén birtokvédelmi eljárást indíthat és kérheti az eredeti állapot helyreállítását, vagy a zavarás megszüntetését. A másik lehetőség a per, amelyben a felperesnek kell bizonyítani, hogy az általa kifogásolt zavarás már a szükséges mértéket túllépte, és igazolnia kell az esetlegesen bekövetkezett kár mértékét.

dr. Koncz László jegyző

Következő lapzárta időpontja:

2021.
július 20.

grill

 

termofold

 

gecs

egyszazalek

 

 

 

 

  hazi            human