2022. október

Tisztelt Olvasó! Az alábbi cikkben Lovasberény történetéről olvashatnak melyet Erdős Ferenc gyűjtött össze és a Fejér Megyei Történeti Évkönyv 23 számában jelent meg 1995-ben. A könyvből egy-egy érdekesebb részt közlünk folytatásokban.

Önkormányzat, a helyi társadalom önszerveződése

A nagyközség képviselő-testülete 36 tagból állt: 50%-át, tehát 18 főt, a legtöbb adót fizetők (virilisek) adták, további 18 tagját a választójoggal rendelkezők közül választották. A rendszerint negyedévenként ülésező testület hatáskörébe tartozott a szabályrendelet alkotás joga, a költségvetés megállapítása, a községi törzsvagyon kezelése, a közmunkák meghatározása, a községi pénztárak kezelése, a szociális gondoskodás, az elöljárók, a segéd- és kezelőszemélyzet létszámának megállapítása, az elöljáróság, a segéd- és kezelőszemélyzet tagjainak megválasztása és felmentése, a községi illetőségi és letelepedési ügyek, valamint a szüret idejének meghatározása.

Gazdasági és szociális érdek hívta létre 1873-ban a Lovasberényi Csizmadia Iparosok Ipartársulatát. 1874-ben megalakult a Lovasberényi Egyesült Ipartársulat, 1875-ben pedig a Lovasberényi Takács Ipar Társulat. Nemcsak gazdasági, ipari egyesületek és társulatok jöttek létre a helyi társadalom önszerveződésének folyamatában, hanem közművelődési, kulturális egyesületek is. 1869. április 17-én megalakult a Lovasberényi Olvasókör.

Könyvtárat létesítettek, színműveket mutattak be, a nagyközség értelmisége (tanítók, papok, orvosok, gyógyszerész, az uradalom gazdasági és adminisztratív alkalmazottai) egy olyan társaságot hozott létre, amely hatással volt a lakosságra is: művelődési lehetőséget biztosítottak, közízlést, társasági kapcsolatokat teremtettek és formáltak. 1876 augusztusában Szigligeti Ede színművét, „A cigány"-t mutatták be. Az előadás megszervezésében Cziráky Béla vállalt jelentős szerepet. A főbb szerepeket Gonda László, Füchsl Hugó, Schisszel János, Herczog Dávid, Schwartz Lipót, Winkler Lina, Schisszel Karolina, Nagy Júlia, Herczog Ida és Baumgarten Katalin alakították.

Újabb társadalmi igényt elégített ki az Önkéntes Tűzoltó Egylet megalakulása; a tűz elleni védekezés és vagyonvédelem ismét iparosokat, kereskedőket, földműveseket tömörített. Az 1878-ban megalakult egyesület tagjainak létszáma 59, a pártoló tagoké több mint 200 volt. Kialakult egy, a szervezett tűzvédelemhez, tűzoltáshoz értő csoport, amelynek tagjai közmegbecsülésnek örvendtek. Eseményszámba mentek a gyakorlatok, a díszes egyenruházat és az évente megrendezett tűzoltó bálok. A tűzoltóegylet megszervezésében Cziráky Béla kezdeményezése bizonyult meghatározónak: 1882-től 1893-ig ő töltötte be a Magyar Országos Tűzoltó Szövetség elnöki tisztségét. A lovasberényi tűzoltó egyesületben vezető szerepet vitt Borsodi Mihály, Krell György, Bleyer Kálmán, Schieder János és Weisz Henrik. Néhány esztendő alatt egy jól szervezett önkéntes tűzoltóegység alakult ki. A felszerelt tagok száma 52 fő, ebből 18 fő a mászók, 30 pedig a szivattyúsok csapatát alkotta. Ha arra a kérdésre keresünk választ, miért bizonyult fontosnak a tűz elleni védekezésben az egyesület, elegendő arra utalnunk, hogy az 586 lakóépületből 516 volt zsúp- és nádfedelű, 49 fazsindellyel ellátott és mindössze 21 tetőszerkezetét fedte cserép, illetve bádog.

Önkormányzat és a helyi társadalom önszerveződése egymást erősítő folyamatnak bizonyult. A képviselő-testület felkarolta a tűzoltóegylet törekvését: a tűzoltószertár létesítését. Támogatta a segélyegyletet és a népkönyvtár megszervezését. 1892-ben megvásárolta az izraelita hitközségtől a rabbilakást, amelyet tűzoltószertárnak alakítottak át (a vételár összege 1500 Ft volt). Bővítésére 1907-ben került sor, ekkor épült az őrtorony, felújították a szertárakat, és a segélyegylet is helyiségeket kapott az épületben. A községi erőforrásokból végrehajtott beruházás meghaladta a 16 000 koronát.

Összeállította Szűcs Józsefné

 

Következő lapzárta időpontja:

2024.

október 21.

 

termofold

gecs

egyszazalek

 

 

 

 

  hazi            human